Tényleg lehet benne valami, hogy az ember érzelmei kihatnak az egészségére is. Ez a hét volt életem egyik legrosszabb hete. Ráadásul még beteg is lettem, szóval elegem van. Hiányoznak már a csajok a suliból, és halálra unom magam. A húgom is itthon lábadozik, így naponta vagy százszor teszi fel a kérdést, hogy játszok-e vele. Egy életre elegem lett a társasjátékokból, a kártyából és a puzzleből. Nem kevés DVD filmmel rendelkezek, de azokat ezen a héten már kétszer láttam. Bár mondjuk az Alkonyatot még ezerszer is meg tudnám nézni. XD (De az már mellékes) Anyám leginkább egy mérges házisárkányra emlékeztet, aki ha tehetné, odakötözne az ágyhoz!! Mindig azzal az ízetlen löttyel jön, amit ő citromos teának hív. De nehogy abba a hibába esettek, hogy azt hiszitek, hogy csak azért nem érzem a tea ízét, mert náthás vagyok! Nem ez nem így van! Dinka húgom viszont elhitte anyámnak, hogy csak a betegség miatt nem érzi a „finom citromos” ízt. Na persze!! ;)
Most veszem csak szemügyre a tv csatornák szennyeit. Miért van az, hogy minden csatornán ugyan az a teleshop műsor megy? Semmi normális műsor, vagy sorozat. Húgom, ha tehetné az összes hülyeséget megrendelné! Kegyetlenül idióta cuccok vannak ott, de tényleg. Egy robotgép, ami még a betont is összedarálja? Ez már több a soknál! Mi jön ez után? Beszélő fűnyíró? Na olyat biztos, hogy rendelnék! Nem fogok unatkozni fűnyírás közben, majd jól kitárgyaljuk a szomszédot a géppel! Ha-ha-ha. Siralmas humorom van?!
Na nem rontalak meg benneteket ezzel a sok baromsággal! Vagy már késő? Sorry! De azért gondoljatok bele, mennyire odalehetek, ha erről fantáziálok! Érezzetek velem együtt!
Vannak előnyei is a betegeskedésnek. (kevesebb, mint a hátrány de a kevés is több, mint a semmi)
1, Egy életre kialudtam magam.
2, Gőzerővel írom a regényemet. (amivel remélem egyeseknek örömet okozok)
3, Végre tanulok valamit. Ami lássuk be, néha nem árt. XD
4, Egész nap nem eszek semmit, mivel rosszul vagyok már a puszta gondolattól is, hogy nekem ennem kéne. (amit nem értek, mivel csak náthás vagyok, de mind1) Ez az új diéta nagyon jónak bizonyult, de csak azoknak ajánlóm, akik szeretnek otthon ülni és unatkozni.
Kérem, hogy ezt a pár idegesítő sort, amit késő éjjel írtam nektek, az idegösszeomlásomnak tudjátok be. Ne szóljatok meg érte! Nem tehetek róla, hogy éjjel nincs jobb dolgom, mint a tv műsorról írogatni nektek. Nappal annyit aludtam már, hogyha szeretnék, se tudnák most aludni. A regényemet meg csak a pillanatnyi kedélyállapotom miatt nem írom. Hiszen azt ti se szeretnétek, hogy Emma VÉLETLENÜL felrobbantsa az összes teleshop üzletet, valamint a tea ültetvényeket. Ez úton kérek tőletek bocsánatot. Sajnálom, ha esetleg valakit túlságosan lefárasztottam az írásommal. Nem ez volt a szándékom. Valójában nem is tudom, hogy miért írok én ebbe a bloggba. Ha jobban meggondolom, csak azért, mert így sokkal könnyebb túllépni a dolgokon. Kiadhatom magamból a feszültséget vagy a jókedvet. Mindig van aki meghallgatja. De ez se biztos, lehet, hogy senki sem olvassa már. De az se izgatna, legalább akkor ténylegesen kiderülne, hogy nem vagyok százas. Egy olyan oldalra írok, amit senki se néz. Akkor is jó érzés leírni a dolgokat, még egy darabig alkalmazni fogom ezt a megoldást. Talán csak addig, amíg meg nem érkezik a beszélő fűnyíróm. Azután majd neki mesélem el az érdekesebbnél érdekesebb történeteimet. Addig is titeket (lehet, hogy nem létező olvasóimat) foglak boldogítani a beszámolóimmal.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése